DESCRIPTION
✶ ABA von BARENTHAL
Magyar Királyság – Magyar és birodalmi nemesség
12–18. század
Aba nemzetség – Valószínűsíthető birodalmi nemesi rang (Reichsadelsstand)
✦ Eredet és etimológia
Az ABA név a magyar történelem egyik legrégebbi nemesi neve. Az Aba nemzetségre utal, amely egy honfoglalás kori, fejedelmi származású magyar család, amely már a 11. században szerepel a krónikákban. Leghíresebb tagja Aba Sámuel, aki 1041 és 1044 között Magyarország királya volt, az Árpád-házzal rokoni kapcsolatban állt.
Etimológiai szempontból az „Aba” név eredete lehet:
egy török–finnugor gyökerű szó, amely „törzsfőt” vagy „atyát” jelent (az „Agha” vagy „Abba” szavakhoz hasonlóan),
vagy a szír / héber „Abba” (אַבָּא) szó, amely „apát” jelent, és a vallási hagyományban tiszteletteljes, liturgikus megszólításként használták.
A nemesi „von Barenthal” előtag feltehetően egy németesített cím a 16–18. századból, valószínűleg egy Habsburg-kori birodalmi nemesítés révén. A „Barenthal” egy kitalált vagy szimbolikus birtoknév lehet (németül „medve-völgy”), a Német-római Birodalom területi nemesi címadási hagyományai szerint.
✶ Történelmi és geopolitikai háttér
Az ABA von BARENTHAL család vélhetően az Aba nemzetség egy oldalágát képviselte, amelyet a Német-római Birodalom nemességébe emeltek, vagy amely ott nyert megerősítést, abban az időszakban, amikor a Magyar Királyság a Habsburg-uralkodók fennhatósága alatt állt (1526–1867).
A családi címer stílusa, amely a katolikus ellenreformáció és a lovagi eszmény világát idézi, arra utal, hogy az emelkedésük a 17–18. században történhetett, talán oszmánellenes katonai szolgálat vagy közigazgatási tevékenység révén a Felső-Magyarországi vagy Dunántúli területeken.
✶ Címer és szimbolika
Címerleírás:
Hasított pajzs:
az 1. mező: arany alapon jobbra néző, teljes vértezetű lovag, természetes zöld halmon áll, fején strucctollas sisak (vörös tollakkal), jobbjában vörös lobogót tart, bal keze a csípőjén nyugszik.
a 2. mező vágott:
a) kék alapon természetes ábrázolású pelikán saját vérével táplálja fiókáit, zöld halmon áll;
b) zöld alapon négy ezüst pólya, melyeken átlósan balról jobbra fekete szalag (bár), hat arany hatágú csillaggal megrakva.
✶ Szimbolika:
A hátranéző lovag a hűséget, harci készséget és a történelmi hagyományok tiszteletét jeleníti meg. A vörös zászló a bátorság és a véráldozat szimbóluma.
A pelikán klasszikus keresztény jelkép: az önfeláldozás és a szülői szeretet megtestesítője, különösen erős jelkép az ellenreformáció korában.
Az ezüst pólyák a rendet és állandóságot, a fekete sáv az akadályokat, a csillagok pedig a mennyei útmutatást jelképezik. A ferde irány társadalmi felemelkedést vagy kiérdemelt rangemelést is jelenthet.
✶ Külső díszek
Sisakdísz (ciszter):
Egy angyal emelkedik ki, kék ruhában, aranyszárnyakkal, természetes acélszín mellvérttel és tollas sisakkal (kék strucctollak). Jobbjában két liliomból álló virágszárat tart, melyek lefelé hajlanak, bal keze a csípőjén nyugszik.
→ Ez a sisakdísz a barokk nemesi eszményt fejezi ki: tisztaság (liliom), isteni védelem (angyal), fegyelmezett erő (páncél) és kegyelem. Ritka és személyes címerdísz, ami a nemesi rang emelkedettségét sugallja.
Takarók:
jobbra: ezüst és kék (béke, hűség),
balra: arany és vörös (bátorság, nemesség).
✶ Ikonográfia és esztétika
A címer stílusa megfelel az osztrák–magyar barokk nemesi gravírozásoknak a 17–18. századból. A részletes felépítés, az angyalos sisakdísz, a keresztény és lovagi szimbólumok egyaránt egy olyan családot tükröznek, amely a közép-európai katolikus elit nemességéhez tartozott, magyar és birodalmi identitással.
✶ Epilógus
Az ABA von BARENTHAL család a magyar lovagi hagyomány és a német–birodalmi nemesi kultúra kifinomult szintézisét képviseli. Jelképein keresztül egy ősi és megújult nemesi identitást mutat, amely méltósággal élte túl a Magyar Királyság politikai fordulatait az Árpádoktól a Habsburgokig.
**********************
ABA von BARENTHAL
Hongrie
Armoiries:
" Parti: au 1, d'or, à un chevalier contourné armé de toutes pièces, posé sur une terrasse au naturel le casque panaché de plumes d'autruche de gueules, tenant de sa main dextre un guidon de gueules, et sa senestre posée sur la hanche; au 2, coupé: a) d'azur, à un pélican avec sa piété dans son aire, le tout au naturel et soutenu d'une terrasse de sinople; b) de sinople, à quatre fasces d'argent, à la barre de sable chargée de six étoiles à six rais d'or, brochant sur les fasces. "
- Cimier: un ange issant habillé d'azur, les ailes d'or, portant une cuirasse et un casque d'acier au naturel le heaume panaché de plumes d'autruches d'azur, tenant de sa main dextre une tige fleurie de deux lis de jardin retombant à dextre et à senestre et feuillée de deux pièces, une au-dessus de chaque lis le tout au naturel, la main senestre sur la hanche.
- Lambrequin: à dextre d'argent, et d'azur, à senestre d'or et de gueules.
*************
✶ Famille ABA von BARENTHAL
Royaume de Hongrie – Noblesse hongroise et impériale
XIIe–XVIIIe siècles
Gens Aba – Reichsadelsstand probable
✶ Origine et étymologie
- Le nom ABA est l’un des plus anciens noms de l’histoire hongroise. Il renvoie à la gens Aba, grande famille princière d’origine magyare, attestée dès le XIe siècle. Son membre le plus illustre fut Samuel Aba, roi de Hongrie de 1041 à 1044, apparenté par alliance à la dynastie des Árpád.
- D’un point de vue étymologique, Aba dériverait :
soit d’une racine turco-finno-ougrienne désignant un chef tribal ou père (proche du mot "Agha" ou "Abba"),
soit du mot araméen / hébraïque Abba (אַבָּא), également signifiant père, utilisé dans les traditions religieuses comme terme respectueux ou liturgique.
Le suffixe nobiliaire "von Barenthal" semble être une germanisation tardive (XVIe–XVIIIe siècle), probablement lors d’un anoblissement impérial sous les Habsbourg. Il évoque une vallée (-thal) fictive ou symbolique (« vallée de l’ours » si interprété littéralement), dans la tradition germanique des titres territoriaux accordés à la noblesse du Saint-Empire.
✶ Contexte historique et géopolitique
La famille ABA von BARENTHAL aurait représenté une branche cadette ou recomposée de la lignée des Aba, anoblie ou reconnue au sein du Saint-Empire romain germanique à l’époque où la Hongrie royale était sous domination des Habsbourg (1526–1867).
Le style héraldique, empreint de symboles contre-réformés et d’allusions chevaleresques, suggère une élévation nobiliaire au XVIIe ou XVIIIe siècle, dans le cadre d’une reconnaissance de services militaires contre les Ottomans ou d'une fonction administrative au sein des provinces de Haute-Hongrie ou de Transdanubie.
✶ Blason et symbolique
Armoiries :
"Parti :
- au 1, d'or, à un chevalier contourné armé de toutes pièces, posé sur une terrasse au naturel, le casque panaché de plumes d'autruche de gueules, tenant de sa main dextre un guidon de gueules, et sa senestre posée sur la hanche ;
- au 2, coupé :
a) d’azur, à un pélican en sa piété dans son aire, le tout au naturel, soutenu d'une terrasse de sinople ;
b) de sinople, à quatre fasces d’argent, à une barre de sable chargée de six étoiles d’or à six rais, brochant sur les fasces."
✶ Symbolique :
Le chevalier contourné, prêt au combat, symbolise la fidélité militaire et l'honneur ancestral. Son guidon rouge évoque le courage et le sang versé pour la patrie.
Le pélican nourrissant ses petits est une métaphore chrétienne de la piété, du sacrifice, et de la dévotion parentale ou divine — symbole fort de la Contre-Réforme.
Les fasces d’argent sur sinople, traversées d’une barre noire parsemée d’étoiles dorées, expriment l’ordre, la discipline, et la guidance céleste. La barre oblique indique une ascension méritée, parfois associée à une élévation de rang ou à une victoire personnelle.
✶ Ornements extérieurs
Cimier :
Un ange issant, habillé d’azur, les ailes d’or, cuirassé, portant un casque d’acier surmonté de plumes d’autruche d’azur ; il tient de sa main droite une tige florale composée de deux lis retombants feuillés, la main gauche posée sur la hanche.
→ Ce cimier représente l’idéal moral et spirituel de la noblesse baroque : pureté (lis), force divine (ange), justice armée (cuirasse), et grâce protectrice. C’est une figure héraldique rare et très personnalisée, indiquant une noblesse d’élite ou titrée.
Lambrequins :
à dextre : d’argent et d’azur (paix, fidélité)
à senestre : d’or et de gueules (courage, noblesse)
✶ Éléments iconographiques et esthétiques
Le style héraldique évoqué correspond aux gravures nobiliaires baroques austro-hongroises, typiques de l'époque impériale (XVIIe–XVIIIe s.). Le blason complexe, l’ange cimé, les figures symboliques chrétiennes et militaires confirment une identité familiale mi-hongroise, mi-impériale, dans la tradition de la haute noblesse catholique d’Europe centrale.
✶ Épilogue
La famille ABA von BARENTHAL représente une synthèse raffinée de l’héritage chevaleresque hongrois et de la culture nobiliaire impériale germanique. À travers son blason hautement symbolique et son origine ancestrale, elle incarne la continuité d’une lignée illustre ayant traversé les grandes mutations politiques du royaume de Hongrie, des Árpád aux Habsbourg.
*********************
PARTAGEZ SUR LES RÉSEAUX SOCIAUX
LES AVIS
Il n'y a aucune note pour le moment. Soyez le premier à évaluer !
DONNEZ UNE NOTE